Bejelentkezés

Leírások, cikkek

Saját készítésű írások és cikkek gyűjtőhelye.

 

A tudástár blog szerűen működik, tehát amit itt publikálsz, ahhoz az olvasók hozzászólhatnak. Ha valamit ide beírtál, akkor azt nem törölheted, de szerkesztheted. Ha nagyon megbántad, hogy kiraktad közszemlére, akkor az adminisztrátoroknak kell írnod, ők törölhetik (egy jó sörért :) )

 

Sok sikert, jöhetnek az beírások!

 

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

AppImage a hordozható Linux

Micsoda hülye cím, semmi új nincs benne – mondhatnátok, hiszen a Linux live-változatok száma szinte kimerítetlen. Vannak olyan disztrók, amikben külön prog­ram segíti a felhasználót, hogy saját live rendszert készítsen. Magam a már beállított telepítéseimről szoktam ilyen iso-t készíteni, hogy bármikor, különösebb erőfeszítések nélkül visszatérhessek a ki­induló pontra. Már többször hasznát vettem az ilyen mentésnek.

Nem, most nem erről van szó, hanem a Linuxon belüli hordozhatóságról. Amilyen megnyerő a Li­nux sokrétűsége és változatossága, annyira meg is keserítheti a felhasználók életét a sokféle cso­magkezelő és a rendszercsomagok kavalkádja. Amikor disztribúciót választasz észre sem veszed és kiszolgáltatottá válsz az adott fejlesztői gárda aktivitásának, érdeklődési körének. Tőlük függ, hogy mikor, milyen programokat telepíthetsz, vagy használhatsz. Amíg a szokásos feladatokról van szó, nincs gáz. De ahogy valami különlegeset, vagy nem elterjedten használt programra van szükséged, vagy csak az adott disztribúcióban nem használják, meg vagy lőve. Bár feltehetően tudjátok mire gondolok leírom a saját tapasztalataimat és miért örül­tem meg az AppImage-nak..

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Supefish – újratöltve

Noha a történet a happy end felé közelít, a Windows Bit Defendere kezeli a kártevőt és a Lenovo is becs. szó nem csinál ilyet többet, engem mégsem hagy nyugodni a dolog. Miért foglalkoztat valami, ami a velejéig rohadt Windows operációs rendszer körül történik? Nem tudom. Mégis, minél többet gondolkodom, egyre inkább úgy érzem, hogy a Superfish is csupán egy jel. Újabb jele annak, ahogy az állampolgárok nevében és érdekében, az általános közjóra hivatkozva eljáró kormányszervek, és a profithalmozásban érdekelt cégek is hogyan ássák az elektronikai alapú társadalom sírját.

Miért mondom mindezt? Miért kell egy Linuxosnak windowsos baromsággal foglalkoznia? Mert úgy tűnik, az agyunkban, a titkainkban és a pénztárcánkban turkálás új eszköze nem az operációs rendszer, hanem a hardver lesz – talán már most az. Egyelőre még csak a kormányok, az általuk helyesnek vélt célokért, az általuk eldöntött közjó érdekében csinálják, de mi a biztosíték arra, hogy hasonlóan tehetséges emberek, akik simán csak önérdekből akarnak rosszat másoknak – mondjuk a bankszámládon lévő pénzre fáj a foguk – nem szánják rá az életük jelentős részét a hardverek hekkelésére.

Volt ugye az iráni atomprogram centrifugáinak tönkretétele, ami a hardver vezérlését végző szoftver (firmware) módosítására vezethető vissza. Most van a Superfish. De emlékezzünk csak, a rootkit-et a Sonynak köszönhetjük. És akkor ott van a fő gonosz, a Microsoft és leghűségesebb társa az Intel. A kilencvenes években olyanok voltak mint a rosszindulatú Batman és Robin. Az Intel a processzorai teljes utasításkészletét csak a Microsofttal osztotta meg, ezért cserében az operációs rendszer Intelre lett optimalizálva. Versenynek itt helye nincs, a pénz beszél. (Nem mellesleg, ha az emlékeim nem csalnak, az Intel egyszerűen zsarolással is kényszerített – pardon, ösztönözte – a hardvergyártókat, hogy csak az ő processzorait használják.) Innen már csak egy lépés volt, hogy az M$ állandó kiskaput nyitott a „szerveknek" az operációs rendszereibe.

De vissza a halhoz és a Hidegháborúhoz. Mi köze a Hidegháborúnak ehhez? Számomra úgy tűnik, a „szervek" nem emlékeznek és nem tanulnak. Azt, hogy ilyen erős és szervezett a terrorista szervezetek vannak a világban nagy mértékben köszönhetjük a nagyhatalmak szembenállásának. Felszerelték és alaposan kiképezték az ellenségeik ellenségeit, akik mára már nem a barátaik és a palesztin, vagy éppen az afganisztáni „szabadságharcos" így lett mára terrorista. Most a Hidegháború a „kibertérben" folyik. Nem elég a magunk baja, most már azért is aggódhatunk, hogy az állami szervek kidolgozzák a jövő elektronikai terroristáinak a módszereket és a hardvergyártók legyártják hozzá a megfelelően buherálható hardvereket. Mi meg csak nézünk ki a fejünkből, hogy mire képes az emberi értelmetlenség.

Egyelőre csak egy kiutat látok magam előtt. Ahogy szoftver tekintetében az – egyre kevésbé – átlátható és ellenőrizhető Linux és a szabad szoftverek mellett, a hardverben is a közösségi megoldások felé kell venni az irányt. (Én az Ubuntut és az Androidot, gyökerei ellenére sem tartom biztonságos rendszernek – és akkor még nem is említettem rossz érzéseimet a mögöttük álló Canonical-lal és a Google-lel kapcsolatban.)

Szóval, azt hiszem, ha telefont, vagy előbb-utóbb táblagépet is veszek, akkor a cég amitől veszem – a mai állás szerint – az a finn Jolla lesz. https://jolla.com/. Azt hiszem ők egyfajta elektronikai bio gazdálkodók, ugyan nekik is céljuk a megélhetés, de nem hiszem, hogy „bárki más" érdekében dolgoznának. Vannak még más linuxos projektek is, de a Jolla itt van a szomszédban.

És micsoda fura rím, az agymenésemet egy hal, a Superfish indította el és egy másik halnál, a Sailfish OS-nél állt meg, ami a Jolla cég, Linux alapú operációs rendszere. Szóval ennyit a halakról. És még egy égi jel, tegnap megtörtem a telefonom képernyőjét. (Na még ez is. Hogy az a .....!)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

A teljes cím: 10 tipp otthona Wi-Fi-vel való teljes lefedésére. Nem állítom, hogy valami magas röptű ötletdús cikk, de ha már elkezdtem fordítani, be is fejeztem. Van azért figyelemre érdemes tipp is köztük.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Hasznos magyar LibreOffice leírások, könyvek

A LibreOffice-szal kapcsolatban megjelent cikkek nem hagytak nyugodni és körülnéztem, hátha találok hasznos irodalmat a témában és némi keresgélés után - úgy érzem - sikerült néhány hasznos, pdf formátumú leírást (pontosabban könyvet) eőbányásznom, amik a LibreOffice-t használóknak alap- és magasabb szinten is érdekes lehet, nem beszélve a tipográfiai ajánlásokról.

Eredetileg a Tudástárban az LO kiterjesztésekkell foglalkozó cikkhez hozzászólás formájában akartam megosztani veletek az információkat, de meggondoltam magam, ne egy eldugott helyen jelenjen meg. Szeritem jobb itt.

Tehát a "találmányaim":

Kicsit nézelődtem még LibreOffice ügyben a neten és találtam egy-két hasznos olvasmányt, amiből az egyik - meglepetésemre - kormányzati hátterű. Ebben különösen a szkriptek nagyon tanulságosak. (Még csak átfutottam, de érdemesnek találtam megemlíteni.)[url]http://szabadszoftver.kormany.hu/letoltesek/keretrendszer/EKOP1-2-15-OpenDocument_LibreOffice_szakalkalmazasokban_20131210.pdf[/url]

Emellett van egy hasznos, az LO alapszintű használatát leíró tankönyv - mily meglepő, norvég kormánytati támogatással készült -, amit a Nyíregyházi Főiskolán készítettek.
[url]http://www.inczedy.hu/~szikszai/foisk/libre.pdf[/url]


Na és még egy az olvasni, tanulni vágyóknak. Mondjuk én magam inkább a Scribus-t javasolnám kiadványszerkesztőnek, ami az odt fájlokat elég szépen tudja importálni a szövegablakba, de a tipográfiai rész tanulságos lehet mindenki számára..
[url]http://numbertext.org/libreoffice/libreoffice.pdf[/url]