Átvett cikkek és fordítások
- Részletek
- Írta: Török Árpád
Linuxos gépen a biztonságos böngészés 4 legjobb eljárása
(többé-kevésbé teljes fordítás)
Írta: Konstantin Ryabitsev – Linux.com, May 9, 2017
A cikkben a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a Linux munkaállomások legsebezhetőbb pontja az internetes böngésző, ami eleve arra hivatott, hogy letöltsön és végrehajtson megbízhatatlan forrásból származó, gyakran ellenséges kódokat.
Számos eljárás van arra, hogyan előzzük meg a nem kívánt hatásokat, de többségük valamilyen módon már bebizonyította sebezhetőségét. Véleménye szerint a legfontosabb, hogy a munkaállomás használója az eddigi gyakorlatát gyökeresen átalakítsa, és ehhez ad tanácsokat.
- Részletek
- Írta: Török Árpád
GRUB Boot ISO-ból
Írta: Kyle Rankin
Megjelent: 2017. március 14-én a Linux Journal - GRUB HOWTOs alatt
http://www.linuxjournal.com/content/grub-boot-iso
Tavaly olyan projekten dolgoztam, aminek a célja OEM-stílusú helyreállító partíció készítése számtógéphez. Miközben az OEM-telepítők valamilyen saját programmal egyszerűen felülírják és telepítik a képet a partícióra, ennél minden nyílt forráskódú szoftveren alapult. A helyreállító partíció csak néhány giga méretű volna – elegendően nagy a telepítő DVD ISO-képének és néhány, a telepítést segítő, előre gyártott fájl számára. Ha a felhasználó bármikor visszatérne a gyártó telepítette operációs rendszer verziójához, a GRUB-menüből kiválaszthatja az opciót, ami ISO-ból boot-ol és úgy indítja a telepítőt, mintha USB-kulcsot, vagy DVD-t használnánk.
Régebbi leírásokat olvasgatva ISO GRUB-ból boot-olásáról, számos bonyolult utasítást találhatsz, esetenként azért, mert régebbi típusú GRUB-hoz készültek. Napjaink GRUB2-jével szerencsére szabványos ISO boot-olása nem ennyire bonyolult. A példámban itt egy Debian Stretch telepítő DVD-t használtam, de ugyanezen lépéseknek működniük kell más disztribúciókkal és telepítő ISO-kal is, némi módosítással.
- Részletek
- Írta: Török Árpád
Hogyan működik:
a Linux-hangrendszer leírása
Forrás: http://tuxradar.com/content/how-it-works-linux-audio-explained
Gond van a Linux hangrendszerével és nem az, hogy nem mindig működik. A helyzet az, hogy túlbonyolított. Azonnal tiszta lesz, ha leülsz egy darab papírral és megpróbálod felvázolni a zenei fájljaidat a hangszóróig elszállító technológiák kapcsolatait: a vázlat hamar összegubancolódott spagettihez hasonlóvá válik. Ez baj, mert nincs semmi olyan lényeges dolog, amitől a hangszolgáltatás sokkal bonyolultabb lenne, mint más technológia. Egy ponton belép a linuxos dobozodba és egy másik ponton elhagyja.
Ha már eleged van a zűrzavarból és szeretnéd megérteni, hogyan áll össze a kép, itt vagyunk, segítünk – olvass tovább és megtudod, hogyan működik a Linux audio.
Ha megrajzolnánk a számítógépedet a hálózat többi gépével összekötő hálózati keretrendszert leíró OSI-modelt, egyértelmű elrendezést találnánk, minden eleme saját folyamatokkal és funkciókkal rendelkezvén. A rétegek között nagyon kicsi az átfedés és biztosan nem találsz olyan végfelhasználói folyamatot a hetedik rétegen, ami az első réteg soros adatfolyamának impulzusaiba kavarna bele.
Éppen ez az, ami viszont a Linux hang keretrendszerénél előfordulhat. Még világosan meghatározott alsó szint sincs, számos hang-technológia kavar önállóan a kernellel és a hardverrel. A Linux hangrendszere nem a hálózati modellhez, hanem inkább a földkéreg rétegeihez hasonlít, ahol az alsóbb rétegek esetenként a felszínre törnek zavart, bajt okozva és a felső rétegeket az eredetileg elrejtett alap technológiák helyére tolva.
- Részletek
- Írta: Török Árpád
Ráértem és pechemre benéztem a Linux Journal honlapjára. Találtam egy nagyon elgondolkodtató cikket, amit ajánlok a figyelmetekbe:
What's Our Next Fight? - Doc Searls írása, 2016. június 7-i keltezéssel.
Elég hosszú, ezért csak ha nagyon ráérek fordítom le, de aki tud angolul, annak ajánlom, olvassa el!
Tartalma röviden:
A szerző kezdésként összefoglalja a Linux keletkezésének okait és az utat, amit az elismertség és elterjedtség eléréséig bejárt. Ezután, azon filozofál, hogy mi lesz a következő harc, amit meg kell vívni a szabadságunk érdekében. Más kutatókkal egyetértésben elég sötét jövőt fest fel és nem állít kevesebbet, minthogy az Internet, ami eddig a barátunk volt, az ellenségünké válik. Kiveszi az emberek kezéből a kezdeményezés és az öntevékenység lehetőségét. A "felhő" zombikká tesz a számítógépeket és így az embereket is. A titkosszolgálatok aranykorát a számítógépeknek és az Internetnek köszönhetjük. A kormányok olyan erős pozíciókat építettek ki, észrevehetelenül, apró törvényi lépésekkel, ami által előbb utóbb mindent ellenőrzésük alá vonnak. Mindent, ami felhasználható az emberek ellenőrzésére, felhasználnak arra, függetlenül az eszköz eredeti, tényleges céljától.
Jennifer Stisa Granick, a Civil Liberties igazgatója a Stanford Center for Internet and Society-n 2015-ben az alábbiakat vázolta fel "Az Internet-állom vége" című előadásában:
"A centralizáció első áldozata a személyes tér lett. Minthogy a személyes tér a szabadság szempontjából elengedhetetlen, a jövő kevébé lesz szabad.
Ez a Hírszerzés Aranykora. Ma a technológia korábban elképzelhetetlen mennyiségű információt generál és egyre növekvő mértékben teszi, feltérképezve mindent, amit teszünk, megváltoztatva a közöttünk, illetve a gazdaság és a kormány közötti fennálló erőegyensúlyt. A Kormány kiépítette a technológiai infrastruktúrát és a jogi alapját a tömeges megfigyelésnek, szinte teljesen titokban.
Találós kérdés: mire a közös az e-mailek, kapcsolati listák, meghajtó mentések, közösségi hálók beírásai, böngészési előzmények, orvosi adataid, banki feljegyzéseid, arcképed, hangképed, vezetési szokásai és a DNS-edben?Válasz: az USA Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) úgy véli, ezek nem magán jellegűek. Mivel ezek az adatok technikailag a szolgáltatók számára, vagy nyilvánosan elérhetőek, hozzáférhetőnek kell lenniük a nyomozók és a kémek számára is...
A fizikai kialakítás és üzleti modell, amikre az általunk használt kommunikációs hálózatok alapulnak megváltoztak oly módon, hogy inkább segítik, mintsem akadályoznák a cenzúrát és az ellenőrzést.”
A mindenoldalú adatgyűjtés és számítógépesítés folyamatában a "slusszpoén" - legalábbis Jennifer Granick ugyanott erre a megállapításra jut:
"Húsz éven belül:
Nem biztos, hogy tudni fogsz bármit is azokról a döntésekről, amik a jogaidra hatással lesznek, mint például megkaphatsz-e kölcsönt, egy munkát, vagy elüt-e egy autó. A dolgokat adatfeldolgozó számítógép-algoritmusok hozzák és nem lesz senki sem képes megérteni a miértjét.
Az Internet sokkal inkább olyan lesz mint a TV és sokkal kevésbé a globális eszmecsere tere, miképpen 20 éve képzeltük.
Ahelyett, hogy a lebontaná a létező hatalmi struktúrákat megerősíti és sokszorozza, ez különösen igaz lesz a biztonság tekintetében.
Az internetes technológia kialakítása sokkal inkább segíti, mintsem lebontaná a cenzúrát és az ellenőrzést.”
És mindezt Linuxon teszik – teszi hozzá Doc Searls.
Akit érdekel a téma további forrásművekre vonatkozó utalásokat találhat a cikkben.