Bejelentkezés

Átvett cikkek és fordítások

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

GRUB Boot ISO-ból

Írta: Kyle Rankin
Megjelent: 2017. március 14-én a Linux Journal - GRUB HOWTOs alatt
http://www.linuxjournal.com/content/grub-boot-iso


Tavaly olyan projekten dolgoztam, aminek a célja OEM-stílusú helyreállító partíció készítése számtógéphez. Miközben az OEM-telepítők valamilyen saját programmal egyszerűen felülírják és telepítik a képet a partícióra, ennél minden nyílt forráskódú szoftveren alapult. A helyreállító partíció csak néhány giga méretű volna – elegendően nagy a telepítő DVD ISO-képének és néhány, a telepítést segítő, előre gyártott fájl számára. Ha a felhasználó bármikor visszatérne a gyártó telepítette operációs rendszer verziójához, a GRUB-menüből kiválaszthatja az opciót, ami ISO-ból boot-ol és úgy indítja a telepítőt, mintha USB-kulcsot, vagy DVD-t használnánk.

Régebbi leírásokat olvasgatva ISO GRUB-ból boot-olásáról, számos bonyolult utasítást találhatsz, esetenként azért, mert régebbi típusú GRUB-hoz készültek. Napjaink GRUB2-jével szerencsére szabványos ISO boot-olása nem ennyire bonyolult. A példámban itt egy Debian Stretch telepítő DVD-t használtam, de ugyanezen lépéseknek működniük kell más disztribúciókkal és telepítő ISO-kal is, némi módosítással.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Hogyan működik:
a Linux-hangrendszer leírása

Forrás: http://tuxradar.com/content/how-it-works-linux-audio-explained

Gond van a Linux hangrendszerével és nem az, hogy nem mindig működik. A helyzet az, hogy túlbonyolított. Azonnal tiszta lesz, ha leülsz egy darab papírral és megpróbálod felvázolni a zenei fájljaidat a hangszóróig elszállító technológiák kapcsolatait: a vázlat hamar összegubancolódott spagettihez hasonlóvá válik. Ez baj, mert nincs semmi olyan lényeges dolog, amitől a hangszolgáltatás sokkal bonyolultabb lenne, mint más technológia. Egy ponton belép a linuxos dobozodba és egy másik ponton elhagyja.

Ha már eleged van a zűrzavarból és szeretnéd megérteni, hogyan áll össze a kép, itt vagyunk, segítünk – olvass tovább és megtudod, hogyan működik a Linux audio.

Ha megrajzolnánk a számítógépedet a hálózat többi gépével összekötő hálózati keretrendszert leíró OSI-modelt, egyértelmű elrendezést találnánk, minden eleme saját folyamatokkal és funkciókkal rendelkezvén. A rétegek között nagyon kicsi az átfedés és biztosan nem találsz olyan végfelhasználói folyamatot a hetedik rétegen, ami az első réteg soros adatfolyamának impulzusaiba kavarna bele.

Éppen ez az, ami viszont a Linux hang keretrendszerénél előfordulhat. Még világosan meghatározott alsó szint sincs, számos hang-technológia kavar önállóan a kernellel és a hardverrel. A Linux hangrendszere nem a hálózati modellhez, hanem inkább a földkéreg rétegeihez hasonlít, ahol az alsóbb rétegek esetenként a felszínre törnek zavart, bajt okozva és a felső rétegeket az eredetileg elrejtett alap technológiák helyére tolva.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Ráértem és pechemre benéztem a Linux Journal honlapjára. Találtam egy nagyon elgondolkodtató cikket, amit ajánlok a figyelmetekbe:

What's Our Next Fight? - Doc Searls írása, 2016. június 7-i keltezéssel.

Elég hosszú, ezért csak ha nagyon ráérek fordítom le, de aki tud angolul, annak ajánlom, olvassa el!

Tartalma röviden:

A szerző kezdésként összefoglalja a Linux keletkezésének okait és az utat, amit az elismertség és elterjedtség eléréséig bejárt. Ezután, azon filozofál, hogy mi lesz a következő harc, amit meg kell vívni a szabadságunk érdekében. Más kutatókkal egyetértésben elég sötét jövőt fest fel és nem állít kevesebbet, minthogy az Internet, ami eddig a barátunk volt, az ellenségünké válik. Kiveszi az emberek kezéből a kezdeményezés és az öntevékenység lehetőségét. A "felhő" zombikká tesz a számítógépeket és így az embereket is. A titkosszolgálatok aranykorát a számítógépeknek és az Internetnek köszönhetjük. A kormányok olyan erős pozíciókat építettek ki, észrevehetelenül, apró törvényi lépésekkel, ami által előbb utóbb mindent ellenőrzésük alá vonnak. Mindent, ami felhasználható az emberek ellenőrzésére, felhasználnak arra, függetlenül az eszköz eredeti, tényleges céljától.

Jennifer Stisa Granick, a Civil Liberties igazgatója a Stanford Center for Internet and Society-n 2015-ben az alábbiakat vázolta fel "Az Internet-állom vége" című előadásában:

"A centralizáció első áldozata a személyes tér lett. Minthogy a személyes tér a szabadság szempontjából elengedhetetlen, a jövő kevébé lesz szabad.

Ez a Hírszerzés Aranykora. Ma a technológia korábban elképzelhetetlen mennyiségű információt generál és egyre növekvő mértékben teszi, feltérképezve mindent, amit teszünk, megváltoztatva a közöttünk, illetve a gazdaság és a kormány közötti fennálló erőegyensúlyt. A Kormány kiépítette a technológiai infrastruktúrát és a jogi alapját a tömeges megfigyelésnek, szinte teljesen titokban.

Találós kérdés: mire a közös az e-mailek, kapcsolati listák, meghajtó mentések, közösségi hálók beírásai, böngészési előzmények, orvosi adataid, banki feljegyzéseid, arcképed, hangképed, vezetési szokásai és a DNS-edben?Válasz: az USA Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) úgy véli, ezek nem magán jellegűek. Mivel ezek az adatok technikailag a szolgáltatók számára, vagy nyilvánosan elérhetőek, hozzáférhetőnek kell lenniük a nyomozók és a kémek számára is...

A fizikai kialakítás és üzleti modell, amikre az általunk használt kommunikációs hálózatok alapulnak megváltoztak oly módon, hogy inkább segítik, mintsem akadályoznák a cenzúrát és az ellenőrzést.”

A mindenoldalú adatgyűjtés és számítógépesítés folyamatában a "slusszpoén" - legalábbis Jennifer Granick ugyanott erre a megállapításra jut:

"Húsz éven belül:

Nem biztos, hogy tudni fogsz bármit is azokról a döntésekről, amik a jogaidra hatással lesznek, mint például megkaphatsz-e kölcsönt, egy munkát, vagy elüt-e egy autó. A dolgokat adatfeldolgozó számítógép-algoritmusok hozzák és nem lesz senki sem képes megérteni a miértjét.

Az Internet sokkal inkább olyan lesz mint a TV és sokkal kevésbé a globális eszmecsere tere, miképpen 20 éve képzeltük.

Ahelyett, hogy a lebontaná a létező hatalmi struktúrákat megerősíti és sokszorozza, ez különösen igaz lesz a biztonság tekintetében.

Az internetes technológia kialakítása sokkal inkább segíti, mintsem lebontaná a cenzúrát és az ellenőrzést.”

 

És mindezt Linuxon teszik – teszi hozzá Doc Searls. 

Akit érdekel a téma további forrásművekre vonatkozó utalásokat találhat a cikkben.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Ubuntu Windowson?

Linux Journal – 2016. április 4. – Írta: James Darvell

(Fordítás)

A Microsoft és a Canonical együtt dolgozik számos projekten, és az Internet hangos a különféle találgatásoktól, pletykáktól. Sokan attól félnek, hogy a Microsoft a Canonical felvásárlását tervezi és bezárja az Ubuntut. Mások azon merengenek, talán felkarolja a FOSS-t és nyílt forráskódúvá teszi a Windowst – de ezt senki sem várja.

A Microsoft és a Canonical sok hónapon keresztül dolgozott titokban azon, hogy az Ubuntut behozza a Windowsba – és nem virtualizációval, vagy beágyazott környezetben. Nem, a cél az volt, hogy a Linux-alkalmazások natívan fussanak a Windowsban.

Mielőtt belemennék, hogy ez egyáltalán miképp lehetséges, vessünk egy gyors pillantást, miért készít ilyet. Először is, fontos megjegyezni, nem a felhasználókat, hanem a fejlesztőket támogatja. Ilyen módon nincs támogatás a teljes Linux GUI alkalmazás-palettára (pl. a X Window rendszer, asztali környezetek és a sok Linux asztali alkalmazás, játék). Ehelyett, a parancssori felület (CLI) van a fókuszban, nevezetesen a Bash-héj.

Bármely gyakorlott Linux-fejlesztő, vagy rendszergazda elmondhatja, milyen példátlan erő a CLI. Még azok is, akik megszerették a modern integrált fejlesztési környezetek csicsáit, maguk is még erősen támaszkodnak a terminálra, a napi munkájuk során.

Noha a Windows rendelkezik CLI-vel (powerShell), az nem hasonlítható a Bash erejéhez és a CLI-eszközök teljes tárházához, ami minden átlagos GNU/Linux disztribúcióban megvan. Ez nagyban köszönhető annak, hogy a Linux CLI-eszközeit a UNIX kezdete óta fejlesztik.

A Bash Windowsba beépítésével a tapasztalt fejlesztők nagy teljesítményű új eszközök tárházához férnek hozzá. A Microsoft hogyan profitál ebből?

Régen a Microsoft zárt platformra építkezve működött. Stratégiája volt a felhasználók és a fejlesztők lekötése egy olyan platformhoz, ami nem kompatibilis más operációs rendszerekkel. A Microsoft növekedése nagyrészt, e stratégia sikerének köszönhető.

Ám a Web megjelenése hatalmas csapást mért erre az elvre. A Windows uralhatta az asztali felületet, de a szerverek területén ádáz küzdelem folyt. A por elültével, a Linux nyerte a Web-szerverek világa feletti ellenőrzéséért vívott csatát. Egyszerűen, erre a munkára az volt a leghatékonyabb platform

A web-fejlesztők szempontjából azt jelentette, hogy még Windowsos laptopon dolgozva is tudtak Linux-felületen futtatható kódokat írni. Mivel a két operációs rendszer belsőleg teljesen eltérő, ez néha elég nehéz volt. És ez az egyik oka annak, amiért a fejlesztők elég nagy számban váltottak Windowsról Linuxra, vagy OSX-re

Napjainkban, a keresztplatformos fejlesztés sokkal fontosabb, mint valaha volt. A fejlesztői csapatok gyakran törekszenek a több eszköz és operációs rendszer támogatására. A képesség, hogy egyetlen operációs rendszeren írják azokat a kódokat, hatalmas előnyt jelent.

A fejlesztők és felhasználók váltása rossz hír a Microsoft számára. Ezért, a meghatározó fejlesztők kedvére való megoldás kínálata prioritást jelent.

Számos, harmadik féltől származó megoldás született abból a célból, hogy egyszerűsítse a Linux-fejlesztést Windowson. Egyrészről, voltak a virtuális gépek, amik képesek voltak bármilyen operációs rendszert futtatni elkülönítve, ám a VM-ek használata erősen korlátozott teljesítménnyel járt.

Vannak Cygwin-hez hasonló eszközök, ami a Windows parancssornak a Linuxéhoz hasonló környezetet kreál. Ám, ha a környezet ismerős is, a szokásos Linux-környezetben működő parancsok készletének és tulajdonságainak teljes támogatására nem képes.

A „Bash for Windows” csapatának tagjai teljesen más megközelítést alkalmaznak. A céljuk, hogy egy teljes Linux CLI környezetet adjanak, GNU/Linux disztró (esetünkben Ubuntu) futtatásával a Windows felett. Nos, teljes ugyan, de egy lényeges kivétellel – ez a Linux-kernel.

A Linux-kernel bármely GNU/Linux operációs rendszer szíve. Futtatja a szoftvert, ami tartalmazza a teljes operációs rendszert, benne az összes szolgáltatást, démont, eszközöket és alkalmazásokat.

A Windows is rendelkezik kernellel (a Windows NT kernel). Ugyanazt a szerepet tölti be a Windows-rendszerben, és mindkét kernel az operációs rendszer többi elemével interfészen tart kapcsolatot. Ám a két kernel teljesen eltérő interfésszel rendelkezik.

Ha újragyártod a kernel interfészét, akkor képesnek kell lenned az adott kernel számára lefordított szoftver futtatására. Így működik a népszerű Wine-csomag.

A Wine eszköz, ami lehetővé teszi a Linuxban Windows-alkalmazások futtatását. Úgy működik, hogy a Windows rendszerhívásait lefordítja linuxosokra. A Windows-alkalmazások úgy látják, mintha Windowsban futnának. A kernel számára az alkalmazás pedig normál Linux-folyamatnak látszik.

A „Windows Subsystem for Linux” (Linux-alrendszer Windowshoz) ugyanezen az elven működik, csak visszafelé. Amit a Microsoft tett, hogy csinált egy „fordított Wine”-t, ami lefordítja a Linux rendszerhívásait Windowsra.

Természetesen, ez több mint egyszerűen leképezni egy rendszerhívás-készletet egy másikra – a kernelek felépítésében rejlő különbségek a feladatot elég összetetté teszik. És emiatt léteznek olyan Linux-alkalmazások, amiket az új rendszer nem támogat teljes mértékben.

Például, a Ruby futtatható Rails-en, de vannak olyan népszerű GEM-ek (Ruby-csomagok), amik nem települnek - egyelőre.

A teljesítmény lenyűgöző, amit a Microsoft és a Canonical együttműködése tett lehetővé, és sok egyéni fejlesztő és felhasználó örül a hírnek. De, sokan vannak a FOSS világában, akik a hírt gyanakvással fogadják. A projektet épp csak bejelentették és még nem érhető el széles körben (néhány héten belül jut el a Béta-kiadás állapotába).

Érdekes lesz megnézni, hová vezet ez. Mit gondolsz, jó ez a Linux-közösség számára? Véleményedet a megjegyzéseknél írd meg!